Kúlturális élet


A községben három kultúrház szolgálja ki a helyi vagy vendégeloadásokat, a lakossági fórumokat, a családi rendezvényeket.

Mindhárom település iskolája rendelkezik könyvtárral , Érkeseruben községi könyvtár is létezik

Falunapokat Kiskerekiben eloször 2002-ben, Érkeseruben 2003-ban, Asszonyvásárán 2004-ben tartottak, mely alkalmak számos állandó vagy alkalmi kulturális és sport-rendezvénynek adnak helyet.

A három református templomon, valamint a két római-katolikus templomon kívül jelentosebb régi (muemlék vagy muemlék jellegu) épület az asszonyvásári romos Fráter-kúria az 1600 -as évekbol, valamint az érkeserui Fehér-kastély (volt Kuthy-kastély).

Egy köztéri emlékmu található Érkeseruben: "az orosz katona síremlékeként" köztudatba vonuló, az 1944-re felépült I. világháborús emlékmu, melyrol már azóta levették az egykori, ismeretlen feliratú táblákat. Több emléktábla is található viszont az érkeserui református templomban: az I. és II. világháború áldozatainak, Keserui Dajka János egykori református püspöknek, az 1800-as templombovítésnek, és egyébb, késobbi templombovítéseknek emléket állító táblák.

Kiskereki területén található az ún. német-temeto a Német-domb nevu dúlon, az általános iskola mögött. 1604-ben Bocskai és hajdúinak álmosd-diószegi gyoztes csatáját követoen itt temethették el az elesett osztrák-német katonákat .

A falun kívüli Kisasszony-szoloje nevu dulo legendája szerint ott egykor kolostor állt: Báthori Gábor testvére Erzsébetet ide zárták, a kolostort leromboltatta a testvére.

Asszonyvásári Református Egyházközség


A református iskola az 1500-as évekre datálható. Az elso bizonyosan ismert református lelkész: Debreceni István (1633-ban)

A régi faluhelyen kotemplom is állt temetovel, 1700-ban még állt, késobb összedolt. Késobbi sírásások alkalmával több ruhadarab került elo. Ennek a templomnak a kriptájába temetkezhetett a Fráter-család is.

A református iskola alapításának évét nem tudni, annyit tudunk viszont, hogy 1699-ben még nem volt rektora a már létezo iskolának. A rektori tisztet Gyori mester tölti majd be, aki Debreceni István prédikátor lányát veszi el feleségül.

A mai református templom 1790-ben épült, 1894-ben kap új sisaktornyot a templom, ekkor nyeri el mai formáját. Parókiája 1886-ban épül.

Az orgona Kerékgyártó István debreceni mester 1903-as alkotása, jelenleg használhatatlan állapotban. Ezüstkelyhei 1712-bol és 1902-bol valók.

Székely István 1985 óta lelkésze az egyházközségnek.

Asszonyvásári Római Katolikus Plébánia


1336-37-ben Asszonyvására János nevu papja fizet 4-4 garas pápai tizedet, 1552-ben az akkori papja 3 forintot fizet a tridenti zsinatra. Egyházi birtokká IV. László király (1272-1290) idejében lesz, aki a II. István király által 1130 körül alapított Váradhegyfoki illetve Váradelohegyi (promontorium) premontrei Prépostságnak adományozza azt. Asszonyvására (1382) a prépostság egyik legosibb Bihar megyei birtoka. 1552-ben a prépostság útódjának, a váradi Szent István elso vértanú káptalannak a birtoka. 1569-ben Asszonyvására már világi birtok.

1784-ben a váradhegyfoki prépostság adminisztrátora, Szenczy István premontrei kanonok újraalapítja a plébániát. Ekkor  az elso magyarországi népszámlálás idején  az 1138 lakosú Asszonyvásárán még csak 45 katolikus lélek volt..

1848-ban már a premontreiek birtokában van a mára már romos, Fráter István által 1600-ban épített kastély, hiszen ekkor mint apáti nyári rezidenciában bújtatták a forradalmárokat.

Az új templomot 1894-ben a Premontrei Prépostság építteti Benedek Ferenc O.Praem. prépostsága alatt. Az egykori középkori templom minden bizonnyal a "puszta falu" nevu emelkedésen állhatott. Iskola és kántorlak 1896-ban épül.

1950-ben még premontrei plébánosa van Lukovics Gellért O.Praem. személyében. 1972-tol Érkeseru, illetve Éradony látja el a plébániát. A 80-as években a templom belso felújítására került sor Németh László idejében, a 90-es években pedig külso felújítást végeztek.

Napjainkban a plébánia ismét a premontrei rend, a Szent István vértanúról nevezett Váradhegyfoki Prépostság adminisztrációjába került  Ft. Fejes Anzelm Rudolf foapát, prépost-prelátus apátsága alatt. A plébániát az éradonyi plébános is ellátja.

Az asszonyvásári templom búcsúja augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján van.

Érkeserűi Református Egyházközség


1560-ban már az egész falu református. 1587-ben már megszervezett református egyháza volt a falunak, hiszen ekkor már egyházi iskola is muködik.

Érkeseru legkorábbi ismert református lelkipásztora Laki Márton (1600). Elso ismert tanítója Ölvendi István 1772-bol. Elso anyakönyvi feljegyzései 1765-bol, elso presbiteri jegyzokönyvei 1808-ból valók.

Nádfedeles parókiája 1776-ban épült, azóta többszöri átépítésen ment át. Az osi templomról csak annyit tudunk, hogy 1779-ben haranglábat javítanak és zsindelyeznek, 1784-ben pedig a régi templom romlott mennyezetét újítják meg.

1849-ben, a szabadságharc idején egy 180 fontos harangot ágyúöntés céljára adományoznak.

1926-ban alakul meg a gyülekezet Dalárdája Virágh Sándor vezetésével.

Orosz Lajos lelkész-földbirtokos mellett volt segédlelkész Balaskó Vilmos (1937-1940), akit az 50-es években az érmihályfalvi csoporttal együtt  élükön Sass Kálmán érmihályfalvi lelkésszel  tartóztattak le és ítéltek el.

1958-ban az elso és második világháború hosi halottainak emlékére a hozzátartozók a torony alatt emléktáblát helyeztek el

1981-ben került sor a templom teljes külso és belso felújítására. A harmadik, 1948-ban államosított iskolát 1995-ben kapta vissza a gyülekezet és alakította át gyülekezeti házzá. Ugyanezen év szeptemberében állítanak emléktáblát a templom belso falán Érkeseru szülöttének, Keserui Dajka János (1580-1633) egykori püspöknek. 2004-ben pedig sor került a muemlék orgona teljes felújítására, valamint a fakarzatok újjáépítésére.

A gyülekezet legrégebbi úrasztali edénye egy 1597-bol való szlovák eredetu.

Oroszi Kálmánné Zih Magda 2003 óta lekipásztora a gyülekeztnek.

Érkeserui Római Katolikus Plébánia


A 14. században Érkeseru a váradi püspök birtoka. 15. sz.-ban a birtokában megerosített váradi püspöknek a Püspökdombon már állhatott kápolnája, temetovel körülvéve. A középkorban ekkor már templom állt a mai református templom helyén. Ez az osi templom a reformáció térhódításával református lesz, 1800-ban bovítik.

1722-ben valószínuleg már kápolna álhatott Keseruben Kelemen Didák minorita vándorprédikátornak köszönhetoen. 1740-44 között új kápolnát építenek, ekkor még Szuz Mária tiszteletére.

A plébánia 1755-ben alakult újjá. Elso ismert plébánosa: Komáromi István. Az újjászervezodés elott, az 1740-es években érkeserui plébános volt még Keserü György, késobbi nagyváradi kanonok. Az elso anyakönyvi bejegyzések 1773-ból valók.

1777-ben az addig Érkeseruhöz tartozó Éradony plébániává szervezodik.

A templom, melynek helyén egykor malom állt, 1810-ben tornyot kap. Új templom 1831 és 1840 között épül Lajcsák Ferenc püspök által. 1839-ben készült a templomi orgona.

1817-1858 között volt lelkész Gyitkay Imre, a leghosszabb ideig (41 évig) szolgáló érkeserui plébános, aki eloször vezette magyar nyelven az egyházközség anyakönyveit.

1895-ben a Schlauch Lorinc bíboros-püspök saját költségén újrafedette a templom tetejét és tornyát. A hívek többszöri felkérésre sem járultak hozzá az építkezéshez.

A templom fooltárának képe Szent Annát és Szuz Máriát ábrázolja. A lourdes-i szuz mellékoltára 1891-bol való. Az 1900-as évek elején adományozták a templom javára Páduai Szent Antal szobrát és egy Jézus-szíve szobrot. 1939-ben alakítottak ki egy szent sírt a templom bejáratánál a nagyheti megemlékezések és ünneplések céljára.

Krajnik Alajos, debreceni és érsemjéni birtokos vállalta 1859-ben nagybátyja, az író és nyelvújító Kazinczy Ferenc halálának 100. évfordulójára felállított érsemjéni szobrának költségeit.

A templomnak három harangja volt, de a világháború után csak egy maradt: egy 1743-ban Pesten öntött kisharang. Ezenkívül egy lélekharang is található a toronyban a "Vivos Voco / Mortus Sepulero / Fulgura Frango" latin felirattal, melynek jelentése: "Az éloket hívom / A halottat temetem / A villámlást csendesítem".

Ismert plébánosok a plébánia újjáalakulása óta: Komáromi István (1755-1760); Kiss Gáspár (Demse Pál (2004-)

Az utóbbi években az éradonyi vagy helyi plébános adminisztrálja a keserui plébániát.

A templom búcsúnapja július 26-án van, Szent Anna ünnepén, mely 2003. óta az Érkeserui Falunapoknak is alkalmat ad.

Kiskereki Református Egyházközség


Már a 14. században Egyházaskereki néven említik a települést, utalva meglévo egyházára. Templom épülésérol csak a 15. század közepérol tudunk, amikor is Nagykereki részben Szuz Mária tiszteletére épül templom, Kiskerekiben ekkor kápolna állt.

Kiskereki Székelyhíd reformálódásával egyidoben, 1530-ban tért át az új hitre. Plébániája azóta sem szervezodött újjá. Református iskoláját talán már 1540-ben megszervezték. 1576-ban már szervezett református egyház volt.

A Telek-dombon közvetlenül a reformáció utáni idoben már állhatott templom. Az új község helyén épül fel a második, fából készült templom.

A mai református templomot 1801-1802-ben építették.

Legutóbbi teljes külso és belso felújítása 1978-ban volt. Az 1770-ben épült patics, nádfedeles parókia helyébe 1881-ben építenek újat.

A református egyház elso anyakönyvi feljegyzései 1770-bol valók.

A jegyzokönyvek vezetését 1794-ben kezdik. A gyülekezet elso ismert gondnoka: Pap Ferenc 1770-ben; elso ismert kántor-tanítója: Fazekas István 1794-1799. 6 mázsás nagyharangja 1793-ból való. Kiskereki elso református lelkipásztora Miskolczy Gergely (1682-),.....Bozsoky Sándor (1976-).

Kiskereki község

Kiskereki község az 1968-as adminisztratív átszervezés óta Kiskereki (Cherechiu), Érkeserű (Cheşereu) és Asszonyvására (Târguşor) településekből áll. A község Románia, illetve Bihar megye észak-nyugati részén helyezkedik el, Székelyhídtól észak-keletre, Érmihályfalvától délre.

A három település az Ér völgyében  a 60-as évek végén lecsapolt Érmelléki mocsár területén  illetve az azt körülvevő kisebb dombokon helyezkedik el, 100- 180 m tengerszint fölötti magasságon.




Go to top