Asszonyvására

 

Kuthy Sándor


(Konyár, 1783. okt. 16.  Asszonyvására, 1851. máj. 26.)

református lelkész, esperes

Kuthy Sándor konyári ref. lelkész fia, Kuthy Lajos regényíró apja. Tanulmányait Debrecenben és Göttingenben végezte. 1810-től Érmihályfalván, 1814-től Székelyhídon lelkész. 1828-tól haláláig 23 éven át Asszonyvásárán lelkipásztor. 1846-ban lett esperes, az 1848-as forradalom lelkes támogatója. Cikkek, költemények az ő tollából is származtak.

Kuthy Lajos


(Érmihályfalva, 1813. jan. 9. Nagyvárad, 1864. aug. 27.)

romantikus regény- és drámaíró

Kuthy Sándor ref. lelkész-esperes fia. Bár még Érmihályfalván született, de aztán a család Asszonyvásárra került, ahol felnőttként is gyakran tölt hosszabb-rövidebb időt. A debreceni teológia harmadévét a jogi pályáért elhagyta, Bihar megyei aljegyző majd országgyűlési joggyakornok és titkár lett. Az egyetemi ifjúsági mozgalmakban való részvétele miatt egy évig börtönben ül. 1843-ban gróf Battyányi Lajosnak  a későbbi vértanú miniszterelnöknek  a magántitkára lesz, a forradalmi kormány adminisztrációjában is részt vesz. A szabadságharc bukása után bujdosnia kell, de később feladva magát kegyelmet nyer, sőt megyei biztosi, főispáni tisztséget is kap. Népszerűségén rontott az önkényuralomnak való behódolása. Romantikus drámái, novellái és bűnügyi regényei nagy sikernek örvendek a maga korában. A Magyar Tudományos Akadémia 1843-ban választotta levelező tagjává, a Kisfaludy-Társaság pedig 1845-ben vette fel tagjai sorába.

Csuthy Zsigmond


(Doboz, 1814.  Kajdacs, 1884. nov. 22.)

református lelkész, iskolarektor, politikai elítélt

Debreceni jogi és teológiai tanulmányai után Asszonyvásárra kerül iskolarektornak 1838-tól 1841-ig Kuthy Sándor lelkész mellett, ezt követően több helyen segédlelkészkedett. 1849-ben a Függetlenségi nyilatkozat mellett tartott, nyomtatásban is megjelent egyházi beszéde következtében mint verőcei lelkészt letartóztatják és haditörvényszék elé állítják. Egy évi fogság után halálra ítélik, melyet hat év várfogságra változtatnak, végül 1853-ban amnesztia útján szabadul. Az önkényuralmi rendelkezések szerint a haditörvényszékileg elitélt lelkészek csak mint káplánok és csak bizalmi emberek mellett szolgálhatnak szigorú ellenőrzés alatt. Élete végén Kajdacson lett rendes lelkésszé. Megírta és kiadta a magyar protestáns egyház történetét a szatmári békétől a türelmi rendeletig, 1712-1782 (Debr. 1878.)

Nagy Sándor


(Sárospatak, 1844. márc. 3.  Budapest, 1918. jún. 17.)

műegyetemi könyvtárőr, a gyorsírás és szépírás professzora

Sárospatakon és Debrecenben végzett teológiai tanulmányait követően 1866-ban Asszonyvásárán, később Felsőbányán lesz tanító. 1869-től a pesti műegyetem könyvtárosa. A gyorsírás (sztenográfia) egyszerűsítése, tökéletesítése és népszerűsítése terén szerzett érdemeket. Szépírás-mintáira épült a mo.-i középiskolai tanterv szépírás (kalligráfia) része. Számos gyorsírási szaklap szerkesztője; gyorsírási, szépírási, írástörténeti cikkek, könyvek szerzője.

Gyenge Árpád


(Asszonyvására, 1925. dec. 13.  Budapest, 1979. júl. 1.)

Jászai-díjas színművész, filmszínész

Iskoláit Nagyváradon végezte, majd vidéki színházakhoz szerződött. 1950-től halálig a budapesti Madách Színház tagja volt. Filmekben 1959 óta játszott: több mint 20-ban. Televíziós filmjei közül emlékezetes alakítást nyújtott az Egy óra múlva itt vagyok (1971) című alkotásban. 1968-ban Jászai-díjat kap.

Érkeserű

 

Keserűi Dajka János


(Érkeserű, 1580  Gyulafehérvár, 1633. máj. 18.)

református püspök, egyházi író és énekgyűjtő

Külföldi tanulmányait követően hazájába visszatérve előbb Nagyváradon (1611), majd Gyulafehérváron (1615) lelkész és Bethlen Gábor fejedelem udvari papja, tanácsadója. 1618. november 18-tól haláláig az erdélyi református egyház püspöke. A református egyház buzgó megszilárdítója  főleg az unitárius eszmék befolyása elleni védekezésben. Jelentős része van a halála után kiadott, Geleji Katona István püspök nevéhez kapcsolódó hivatalos énekeskönyv, az Öreg graduál (1636) összeállításában. 1995. szeptemberében ünnepi istentisztelet keretén belül emléktáblát avattak az érkeserűi református templomban az egykori püspök emlékére. Dajka János keserűi származása mellett szól nemcsak a maga és mások által is használt előneve, hanem az 1599-ben feljegyzett Dajka név Érkeserűben, illetve a ma is ismert Dajka-rét nevű dűlő. Legutóbb Dajka István 20. század elején született leánygyermekei viselték a Dajka nevet Érkeserűben.

Radics Antal


(Érkeserű, 1726. nov. 12.  Cseklész, 1773. szept. 15.)

jezsuita szerzetes, fizikus, nagyszombati egyetemi tanár

Érkeserűi születésű jezsuita áldozópap és tanár, a bölcsészet doktora, később plébános. 1746-ban lép be a jezsuita rendbe. A Pázmány Péter püspök által alapított nagyszombati jezsuita egyetemen előbb matematikát, Budán bölcsészetet (filozófiát), majd ismét Nagyszombaton egyház- és világtörténelmet tanított. 1769-ben világi pap: cseklészi plébános lett. Fizika, filozófia és logika tankönyveket írt. Egyházi írásai Loyolai Szent Ignác rendalapító életéről, Szűz Mária szentséges fogantatásáról jelentek meg.

Ercsei Dániel


(Érkeserű, 1744  Mezőtúr, 1809. február 5.)

református lelkész, esperes, iskolaalapító

Ercsei Zsigmond érkeserűi ref. lelkész fia. A debreceni kollégiumban és a bázeli egyetemen végezte teológiai tanulmányait. 1777-től haláláig mezőtúri pap, 1804-től heves-nagykunsági esperes is. Lelkészi teendői mellett a keleti nyelvekkel, főleg a héberrel foglalkozott. A mezőtúri református gimnáziumnak újjáalapítója és könyvtárának megalapítója volt. Fia, ifj. Ercsei Dániel (1781-1836) filozófus, statisztikus  az első magyar statisztikai mű szerzője ( Statistica I. Magyarország statisztikája , Debr. 1814). Klára nevű lánya Budai Ézsaiás debreceni professzor és püspök felesége volt. Testvérének, Sámuel nagyszalontai lelkésznek az unokáját, Júliannát, Arany János költő vette feleségül. Az Ercsei család 19 református lelkészt adott egyházának.

Csécsi Nagy Imre


(Érkeserű, 1804. nov. 28.  Debrecen, 1847. júl. 23.)

orvos, természettudós, debreceni kollégiumi tanár

Csécsi Nagy János érkeserűi református lelkész fia, Csécsi Nagy Miklós szatmári, majd makói lelkész apja. Testvére, József, szintén érkeserűi lelkész volt. Orvosi diplomát 1837-ben nyert Bécsben. Debrecenben folytatott orvosi gyakorlata mellett természettudományokkal is foglalkozott. 1839-ben megválasztották a debreceni református kollégium természettudományi tanszékére, ahol az ásvány-, növény- és vegytan tanára lett. 1844-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta. Számos növénytani, földtani és orvosföldrajzi tanulmány szerzője, de könyvet írt A tiszta erkölcs tudományáról is.

Böszörményi Jenő


(Érkeserű, 1872. ápr. 23.  Budapest, 1957. aug. 8.)

gépészmérnök, az első magyar Diesel-motor tervezője

Eredeti nevén Goldhammer. Mérnöki tanulmányait Zürichben végezte 1893-ban. Előbb a Ganz-művek, majd a Fegyver- és Gépgyár Diesel-szakértője lett. Itt tervezte és gyártotta meg az első magyar Diesel-motort 1899-ben. Rudolf Diesel, aki két évvel korábban építette meg az első róla elnevezett motort, a továbbfejlesztett magyar változatot elismerése jeléül magyar remekműnek nevezte el. 1903-tól Böszörményit meghívták a Westinghouse autógyár főmérnökének, majd megbízták a gyár aradi fióküzemének vezetésével, ahol benzin-elektromos motorvonatok tervezésével is foglalkozott. 1924-1931 között a Magyar Általános Gépgyár gépkocsigyártását irányította.

Számadó Ernő


(Budapest, 1907. dec. 11.  Érkeserű, 1983. márc. 30.)

költő, meseíró, politikai elítélt

Az órásinasból, kifutóból, írnokból, vándorszínészből és festőből lett költő verseskötetei, meséi a háború előtt Pesten jelentek meg. A háború után Érkeserűben keres menedéket és megnyugvást, nyer ihletforrásra az Érmellék és Érkeserű lápvidékéből. 1958 júniusában 73 társával  a Sass Kálmán által képviselt érmihályfalvi csoporttal  együtt  hazaárulás  és  az államrend elleni fegyveres összeesküvés  vádjával letartóztatták. Számos társával együtt 25 év börtönre ítélték. 1963-ban szabadult, élete hátralevő 20 évét Érkeserűben töltötte szegényes körülmények közt. 1983-ban a református temetőbe helyezik örök nyugalomba. Az érkeserűi Általános Iskola 1997 szeptembere óta viseli nevét.

Balaskó Vilmos


(Szalacs, 1914. szept. 19.  Máramarossziget, 2004. jan. 20.) református lelkész, politikai elítélt, emlékíró

Kolozsvári teológiai tanulmányai befejezése után 1937-1940 között Érkeserűben segédlelkész Orosz Lajos lelkész-földbirtokos mellett. Mint okleveles vallástanár előbb Máramarosszigeten, majd Érmihályfalván tanít. 1949-től érolaszi lelkipásztor. 1953-ban Asszonyvásárára is beszolgál. 1958-ban őt is letartóztatják az érmihályfalvi csoporttal együtt. Sass Kálmánnal együtt halálra ítélik, ám testvére, Balaskó Nándor szobrászművész közbenjárására előbb életfogytiglanra, majd 25 év börtönre ítélik. 1964-ben közkegyelemmel szabadul. 1983-84-ben kelt megemlékezéseiben  melyet 2001-ben adtak ki: Élet a föld alatt címmel  érkeserűi szolgálatáról, a Sass Kálmán-perről és börtönélményeiről egyaránt ír.

Kiskereki

 

Sass Károly


(Nyírmeggyes, 1819. ápr. 12.  Albis, 1895. júl. 1.)

ref. lelkész, 1848-49-es nemzetőr és tábori lelkész

1845-ben Kiskerekiben volt tanító, hol a tornászatot és a katonai gyakorlatokat tanította. 1848-ban Tiszafüreden segédlelkész. Az 1848-49-es szabadságharcot mint nemzetőr, majd mint az első honvédhadtest tábori lelkésze küzdötte végig. Ott volt Budavár bevételénél. A szabadságharc leverése után Margittán talált menedéket, innen kerül 1854-ben Albisra mint lelkész. 1853-ban és 1855-ben minden bizonnyal ő az, aki mint segédlelkész végez temetési szolgálatot Asszonyvásárán. Számos megjelent cikkében a szabadságharc eseményeire emlékezik. Síremléke az albisi régi temetőben van. Felesége Csécsi Nagy József érkeserűi lelkész Julianna nevű lánya volt.

Koczkás Sándor


(Bihardiószeg, 1926. január 28  Kiskereki, 1991. március 25.)

mesemondó

A kiskereki mesemondó élőszóban mondott meséit Fábián Imre folklórgyűjtő rögzítette, gyűjtötte össze és adta közre. Meséinek első, önálló kiadása 1984-ben jelent meg Világszép asszony címmel; az Eredeti bihari népmesék gyűjteményes kötetben immár tréfás-pikáns meséivel együtt másodjára is megjelentek. A 37 mesét tartalmazó harmadik kiadás Koczkás Sándor meséi címmel 2004-ben jelent meg. Mind tréfás- és tündérmeséi, mind pikáns meséi felnőtteknek szólnak. Archaikus meséinek nincs mindig pozitív végkifejlete, jó vagy rossz szereplői gyakran megváltoznak a mese során.

Kiskereki község

Kiskereki község az 1968-as adminisztratív átszervezés óta Kiskereki (Cherechiu), Érkeserű (Cheşereu) és Asszonyvására (Târguşor) településekből áll. A község Románia, illetve Bihar megye észak-nyugati részén helyezkedik el, Székelyhídtól észak-keletre, Érmihályfalvától délre.

A három település az Ér völgyében  a 60-as évek végén lecsapolt Érmelléki mocsár területén  illetve az azt körülvevő kisebb dombokon helyezkedik el, 100- 180 m tengerszint fölötti magasságon.




Go to top